2010 - 10. Tétel - A magánhangzók és mássalhangzók rendszere, hangok találkozása,

10. Tétel

A magánhangzók és mássalhangzók rendszere, hangok találkozása,
alkalmazkodása és helyesírásuk

A hangok találkozása, alkalmazkodása és helyesírásuk, a beszédhangok keletkezésében eltérő a magánhangzók és mássalhangzók képzése. Magánhangzókat úgy képzünk, hogy a tüdőből kiáramló levegő a légcsöveken át a gégefőbe kerül, megrezegteti a hangszalagokat, zönge hang keletkezik, és akadály nélkül távozik a szájüregből. A magánhangzóképzést befolyásoló tényező pl. a nyelv vízszintes mozgása. Eszerint lehetnek magas (teniszütő) és mély (autó) hangok. A nyelv függőleges mozgása szerint vannak zárt (’u’,’ú’,’ü’,’ű’), középső (’é’,’i’,’í’,’o’,’ó’,’ö’,’ő’), és nyílt (’a’,’á’,’e’) állású hangok. Ajakműködés szerint lehetnek ajakkerekítéses és ajakréses hangok, időtartamuk szerint rövid (’a’,’e’,’i’,’o’,’ö’,’u’,’ü’), és hosszúak (’á’,’é’,’í’,’ó’,’ő’,’ú’,’ű’). Mássalhangzók képzése úgy történik, hogy a tüdőből kiáramló levegő a gégefőbe jutva, ha megrezegteti a hangszalagokat, akkor zöngés mássalhangzó, ha nem rezegteti meg, zöngétlen mássalhangzó keletkezik. A szájüregben valamennyi szerv akadályt képez: ajak, fogak, stb. Képzés helye szerint lehetnek ajak- (’b’,’p’,’m’), fog- (’v’,’f’), és szájpadlás (’j’,’l’) hangok. Képzés módja szerint lehetnek zár- (ezek képzéskor akadályba ütköznek), rés- (hosszan lehet őket nyújtani), zárrés- (’cs’,’dz’), és gégehangok (’h’). A magánhangzó hangtörvényei közül az egyik a Hangrend, magánhangzó-harmónia, a köznyelvi szavakban vagy csak magas vagy csak mély magánhangzók. Vegyes hangrendű szavunk kevés van, ezek általában idegen eredetű szavak (expander). A másik az illeszkedés törvénye, ahol a különböző hangrendű szavak toldalékolási szabálya úgy történik, hogy mély hangrendű szóhoz mély toldalék, magashoz magas, vegyeshez általában mély toldalék járul. A hasonulás már a mássalhangzó törvényei közé tartozik. Két fajtája van, a teljes és a részleges. A teljes hasonulás visszafelé hat. Az előtte álló mássalhangzóra hat a toldalék első mássalhangzója: pl. –val, -vel. A részleges hasonulást nem jelöljük, pl. színpad (m). Zöngésség szerint összeolvadás, rövidülés (játszik) és kiesés (mindnyájunk) figyelhető meg.