2010 - 8. Tétel - Mikszáth Kálmán

8. Tétel

Mikszáth Kálmán A jó palócok és a Tót atyafiak című kötet jellemzői

1847. január 16-án született Szklabonyán, bérlő és kisbirtokos ősöktől. 10 éves koráig boöldog gyermekkorban élt falujában, ami egész életpályáját végigkísérte. A rimaszombati protestáns gimnáziumban és a selmecbányai evangélikus líceneumban tanult. Ekkor már írogaott. Érettségi után joghallgató a győri jogakadémián, ahol diplomát nem szerzett, Mauks Mátyás szolgabírónál esküdt, majd ügyvédgyakornok Balassagyarmaton. Így ismerte meg Mauks Ilonát, a szolgabíró lányát, akit a szülők ellenére feleségül vett, majd megszöktetett. Pestre költöztek. Első gyermekük, születése után meghalt. 3 év után elváltak, mert az író nem tudta eltartani felségét. Egyébiránt felesége meg is betegedett és hazaköltözött szüleihez. Magányosan, betegen, nyomorogva élt Mikszáth a fővárosban.  1878. Augusztus 1.-étől a Szegedi Napló újságírója lett. 1880 decemberében Pestre költözött. A Pesti Hírlap munkatársa. 1881 – ’82-ben A tót atyafiak és A jó palócok novelláskötete jelent meg, majd a Petőfi – és a Kisfaludy Társaság tagja lett. 1882-ben újból elveszi feleségül imádott feleségét, Ilonát. Három fiúgyermekük, Kálmán, Albert és János született. Kormánypárti képviselő lett, az MTA levelező, majd tiszteletbeli tagja lett. Ekkor már egyre több írása jelent meg. 1910. Május 16-án tartották országos jubileumát. Ebben a hónapban halt meg Budapesten 63 évesen. Művei hiányosságának tartják az emberismeretben, lélekrajzban, jellemrajzban az árnyaltság hiányát, de tőle a 19. Sz. utolsó harmadának Magyarországától Mikszáth művei kapcsán kapjuk a legpontosabb képet. Sorra veszi a különböző társadalmi rétegeket. Leginkább a dzsentri, a középnemesség foglalkoztatja. 1905-ben a romantika eszközeivel megírt Szent Péter esernyője hozta meg számárra világszerte a sikert. Írói pályáját két elbeszéléskötettel kezdte, amely fordulatot jelent írói fejlődésében. Itt talált rá először tisztán a maga egyéni, hamisítatlan hangjára. A tót atyafiak 4 hosszabb novellát, A jó palócok kötet 15 kis palóc elbeszélésből áll. A palócok parasztjai közlékenyebbek, beszédesebbek, mint a zord hegyek (a Tátra és a Fátra) lakói. Őket zártságuknál fogva másképp érinti a zártság, és ezen keresztül az erkölcs világa, ez Az a fekete folt című novellájában is megmutatkozik. A tót atyafiak békések, még patriarkálisak. Nekik minden jó, elégedettek, csak ezt a békésnek tűnő világot valami mindig feldúlja, s ebből bontakozik ki az elbeszélések cselekménye. A tót atyafiak 4 terjedelmes elbeszélés. A „világtól elzártan” élő emberek, akik mind tragikus, különlegesen elzárt világban élnek, és ahová a civilizáció is alig jut be. Akadályt a természet, és annak szépsége teremt. Az elzártságban az emberi értékek is furcsa formát öltenek. Amikor felcsillan a gazdagodás lehetősége (a bérjuhász), lelkével együtt erkölcsét is eladja. A valóság felismerése, az igazából igaz ember erkölcse megtanítja. Felgyújt mindet. Az ártatlanság példaképe, a 15 éves Anika, tapasztalatlanságából adódóan elcsábul. Nem gondolkodik. Sajátos természetben élő emberek világa ez. Gondolatilag beszűkült emberek világa. A természeti ember nem tud hazudni. Anika szerelme szerelmi háromszög. Matyi és Anika egymásnak vannak teremtve, hiszem a környéken ők az egyetlen fiú és leány. A herceg nem illik bele ebbe a világba. Anikát is kiragadja. A lány eladása erkölcsi vétség. A herceg ajánlatában az tetszett Olejnek, hogy mindent megkapna, ami érték számára. A mesevilágot ígéri számára. Ezért a viilágért adja el lányát is. Mikszáth bemutatja, hogy mennyire sebezhető a természet világa benne az emberrel. Balladás hangulat. A „fekete folt” szimbolikus. A természeten és az emberen ejtett folt. Kötetében a szereplők visszatérnek. Egyszer fő, majd mellékszereplőként (pl.: Lapaj Istók – Lapaj a híres dudás). A többi elbeszélésben is hasonló, balladisztikus történet. Az arany-kisasszony Selmecbányára visz el. A gyönyörű, üde, hamvas Csenez Krisztina a bolondériákból fakadó történet áldozata. Álmok és vágyak. Szép lassan elhervad a boldogságra való várakozásban. Feltárja lelkünk életének bonyolult mélységeit. A kötet utolsó darabja a ravasz, agyafúrt csendbiztos, Gerde István és a hírhedt tót rablóvezér, Jasztrob György küzdelmét beszéli el. A jó palócok kis történetek tudatos kompozíciója. Arról az írói meggyőződésről szólnak, hogy a halál nem egyenlő a pusztulással. A sors független akaratától. Ezek a palóc történetek a romantikus népiesség záró darabjai.