Római költészet

A Római költészet

- A római irodalom nyelve latin

- Csak latin nyelben fejlődött ki jelentős irodalom

- Késéssel indult meg a latinok társadalmi és kulturális fejlődése

- Kr. e. 2. században Hellász és Kis-Ázsia ellen szerveztek hódító hadjáratokat. Ezeknek a háborúknak a során kerültek a rómaiak még szorosabb kapcsolatba görög kultúrával

- A Kr. e. 2. századtól kezdve hódított a görög kultúra – hellenizmus - görög kultúra nagya irányú beáramlása

A rómaiak természetesnek tartották, hogy irodalomban és képzôművészetben a görögöket tekintették példaképüknek (az "eredetiségnek" a mai fogalma még nem létezett. A római költök a nagy görög klasszikusoktól nyertek ugyan ösztönzô ihletést (azóta elveszett műveiket még teljes egészében ismerhették), de amit tôlük kaptak, azt magasabb szinten teremtették újjá - rányomva saját művészi zsenialitásuk letörölhetetlen bélyegét.

saját klasszikus hagyományán kívül a görög kultúrának is közvetítôjévé vált

Catullus (I. század)

Az egyéni érzéseket közvetlenül kifejezô lírai költészet a polgárháborúk idôszakában született meg. "új költôk" (neoterikusok) rendszerrel szemben - Egyéni vágyaikat, gyűlöletüket, bánatukat énekelték meg, s addig ismeretlen műfajokat, versmértékeket, kifejezési formákat igyekeztek meghonosítani a római költészetben.

Catullus az egyetlen neoterikus költô, akinek életműve csaknem teljes egészében fennmaradt, Nem törôdött a politikával, Csupán élni, szórakozni, szeretni akart, közvetlen közlésmód.

Életének legnagyobb, meghatározó élménye a Lesbia-szerelem volt (egy férjes asszony). (előd: Szapphó élete és költészete)

Éljünk, Lesbia… (másokkal is „élik” világukat – hedonizmus)

- A szerelem jelentette számára az élet legfőbb értelmét

- Az ő szemében az élet azonos a szerelemmel (1-3. sor)

- Az élet azonban rövid ragyogás, utána örök éjszaka következik: az ember napja, ha egyszer lebukott, nem kel fel újra (4-6. sor)

- A számneves túlzások, az „ezer” és a „száz” szavak kapkodó halmozásai fejezik ki ezt az életérzést (7-9. sor) (indokot - türelmetlen mohósággal kell kihasználni az alkalom nyújtotta lehetôségeket)

- Az utolsó négy verssor a feszültség izgalmának feloldását jelentheti

Gyűlölök és szeretek… (ezt említeném)

- epigramma

- Az eredeti latin versben nyolc ige van, és nincs egyetlen főnév sem

- A vers csupa mozgás, nyugtalanság: az ellentétes érzelmek küzdelmének színtere a lélek világa

- féktelen gyűlölet és a lángoló szerelem ellentétei közt hányódó, a tehetetlenül vergôdô, kiszolgáltatott lelkiállapot csattanós kifejezése Gyűlölök és szeretek

Vergilius

Eklogák

A műfaj megteremtôje - Vergilius mintaképe - a szicíliai születésű görög Theokritosz (Hexameterekben írt és párbeszédes formájú verseiben a pásztorok a természet meghitt közelségében élnek: nyájukat ôrzik, beszélgetnek, dalolnak, szerelmeskednek).

- Vergilius a nyilvánosság elé pásztori költeményeivel lépett

- Kr. e. 37-ben adta ki válogatott bukolikáit Eclogae (szemelvények, válogatott versek) címmel, ez a gyűjtemény tíz, gondosan elrendezett hexameteres költeményből áll

A görög bukolosz ("marhapásztor") szó alapján nevezzük a pásztorköltészetet bukolikus költészetnek, bukolikának. Késôbb a vergiliusi cím (Eclogae) nyomán ezt a műfajt ekloga névvel is illették.

-

- Idillnek nevezett költeményeiben pásztorokat, földműveseket szerepeltetett

- Eklogáiban fontos szerepet játszik a politika

- Leghíresebb a IV. ecloga

- pax Romana - Ezt a kort szokás a római irodalom aranykorának nevezni. - E korszak legkiválóbb epikusa

- párhuzam: élete és művei – földbirtok elvesztése (polgárháborúban) és a föld visszanyerése

IV. ecloga

- A költemény tele van olyan motívumokkal, amelyek elősegítették, hogy a keresztény egyházatyák később a IV. eclogában Krisztus születését megjövendölő proféciát lássanak

- Ilyen motívumok pl. „már megtérhet a Szűz” ; „már új sarjat küld a magasból a földre az ég is” ; a most születő gyermekkel beköszönt az aranykor „isteni szent gyermek, nagy magzata Jupiternek” ; „ujjong a világ a jövendő korszak elébe”

- Vergilius nem jövendölhette meg Jézus Krisztus eljövetelét a vers megírásának idején. Az ekloga aranykort köszöntő örömujjongása a brundisiumi béke megkötésével állhat kapcsolatban

- A „Szűz” visszatérésr a Szűz csillagképet jelenti, mely éppen a brundisiumi béke idején ragyogott

Érdekesség: Dante kisérője a poklon keresztül Vergilius – „általad lettem keresztény” by Dante

Aeneis

- 12 énekből álló eposz (Trójai mondakor)

- Nem tudta befejezni, megsemmisítését kérte halála előtt – Augusztus császár nem engedte

- Az eposz elsô fele az Odüsszeiát "idézi". Az égô Trójából házi isteneivel, apjával és gyermekével menekülô Aeneas hányatott bolyongását beszéli el az elsô hat ének. Az eposz második része (hat ének) az Iliászhoz hasonlóan harcokról szól: az új hazáért vívott véres küzdelmek krónikája.

- Verseng az Oidusszeiával

Aeneis és Didó

Aeneis az alvilágban

Horatius

- Az Augustus-kor legnagyobb lírikusa

- Alacsony sorból származott; apja felszabadított rabszolga volt, de fiát gondos nevelésben részesítette.

- Előrejutását hátrányosabb helyzetéből büszkén viselte

- Athénban a polgárháború kitörésekor a köztársaságért harcoló Brutus seregéhez csatlakozott, s részt vett a philippi ütközetben (i. e. 42.). Apja földjét ugyanúgy elkobozták, mint Vergiliusét, a veterán katonák számára.

- Vergilius barátja

- Végül Agusztus pártjára ált

- Horatius legérettebb alkotásai a carmenek vagy ódák

- A görög lírikusok versformáit ültette át latin nyelvre (könnyű szerrel)

- Az aiol dalt ő honosította meg Itáliában (görög könnyedből latin életbölcsességet farag) - virtuóz

- Szerkesztőkézsége a tökéleteségig emelkedett

- Verseinek témája az érzékeny, de józan ember egyensúlyra és harmóniára való törekvéseit tükrözik költeményei

- nagymértékű eszmei, tartalmi, hangnembeli, formai változatosság jellemzi, de megtartja a görög lírában kialakult dalformákat

- műveiben: "arany középút" (aurea mediocritas - mediokritász) okos bölcsessége: a végletektôl (vágyak, érzelmek, szenvedélyek túlzásaitól stb.) való tartózkodás, az egyszerű, természetes élet szeretete

Felcsendül carmenjeiben a lélek nyugalmának vágya, az élet háborítatlan, de mértéktartó élvezésének eszménye, a rohanó idô és az ember boldogságigényének ellentéte, a megöregedéstôl, az elmúlástól való szorongás fájdalma. De az ún. "római ódák" (III. könyv 1-6.) a hazafiasság, a sziklaszilárd római jellem s a jámbor vallásosság dicséretét zengik - Augustus szellemében.

Művek: Thaliarchushoz, Licinius Murenához(tanácsok – ez a carmen hat szapphói strófából áll) – arany közép! Kerete van

Phaedrus és Aesop (rabszolgák voltak)

Állazmesék – tanmesék

Titus Maccius Plautus:

(Kr. e. 250- 184)

• Annak ellenére, hogy többnyire görög helyszínen játszódtak művei rómainak számítanak

• Komédiái az utókorra nagy hatással voltak

• Legismertebb alkotása: Hetvenkedő katona

Marcus Tullius Cicero:

(Kr. e. 106 – 43)

• Rómában kezdte tanulmányait, majd más országokban képezte tovább magát

• Kezdetben Caesar ellenfele, majd támasza volt

• Főbb művei: szónokról (De Atore), a közösség dolgáról (De re Publica)

• Antonius és Octavianus gyilkoltatta meg

Lucius Annaeus Seneca:

(Kr. e. 4 – Kr. u. 65)

• Filozófus, politikus és drámaíró

• Néró nevelője, majd fontos politikai szerepet töltött be

• Halálra ítélték (felvágatta ereit)

• Sztoikus filozófus

• Drámái retorikus szerkezetűek

a cselekmény helyett a

szembenálló hősök érvei,

ellenérvei kapnak hangsúlyt

• A XVI. – XVII. sz. francia tragédiáira volt nagy hatással

Lucius Apuleius:

(124 – 180)

• Afrikában született, görög földön tanult

• Rómában tanított

• Az ókoti latin prózairodalom utolsó alakja

• Fő műve azt Aranyszamár

a reneszánsz irodalomban

is előfordul az alaptörténet

A római irodalom,

avagy

a római irodalom történelmi,

Szellemi, művészeti környezete

1. Archaikus kor:

• Róma megalapításától kezdődve alakult ki a dráma- és komédiaírás

• A görögök a műveket lefordították

nőtt a latin kifejező ereje

• Különböző műfajok jelentek meg

• Elterjedt az időmértékes verselés

• Róma mintának tekintette az görög műveltséget

• A hellenisztikus műfajok (epigramma, elégia, dal) követői a vidékről jött költők  neoterikusok

2. Klasszikus kor:

• I. e.: 81-től számítják, de aranykora már átnyúlik Krisztus utánra (Kr. e. 31-től Kr. u. 14-ig)

• A római béke (Pax Romana) korához társítják

• A principátus (egyeduralom) segítséget nyújtott a felvirágozáshoz

• Nagyon fontosnak tartották magát az irodalmat

irodalmi, műveltségi „klubokat” csináltak

3. Az „ezüstkor” és a későcsászárkor:

• 117- ig számítják

• Ebben a költészet kevésbé volt jelentős

• A két legnagyobb drámaíró (Tacitus, Seneca) ekkor alkotott

• 450 évvel később már a szépirodalom visszavonult

• A korszakot a vallásirodalom uralta

ekkor kezdett egyházzá rendeződni

a kereszténység

4. Bölcselet:

• Kr. e. I. sz.

• A görög tanítók latinra fordítottak

• A latin filozófia szaknyelvét Ciceró teremtette meg

• Középpontba az erkölcsi kérdések kerültek

• ebben a korszakban jelent meg az első sztoikus író (Seneca)

• fontos még az újplatonikus filozófia