2010 - 1. Tétel - A nyelv, mint jelrendszer

1.      Tétel

A nyelv, mint jelrendszer

A jel olyan fizikai jelenség, amely észlelője számára többet, vagy mást jelent, mint ami a megjelenéskor közvetlenül felfogható. Jelnek csak az tekinthető, amelynek jelentése van. Egy jel, több jelrendszernek lehet a tagja (Pl.: piros szín). A jelek minden személy számára azonos jelentéssel bírnak, esetleg kultúránként eltérő lehet. Minden jel addig él, amíg a jelet használó közösség ismeri és elfogadja. A szemiotika tudománya foglalkozik a jelekkel. A jeleket többféleképpen lehet csoportosítani. Az egyik csoport a természetes és mesterséges jelek csoportja, természetes jel lehet az emberen érzékelhető arcpír, és a mosoly is. A mesterséges jelek közé tartoznak nyelvi, és nem nyelvi jelek is, ezek szerint jelnek minősülnek a számok, szavak, szótagok, színek is, és még sok más szimbólum is. A másik csoportot a jelölő és jelölt kapcsolata alapján különítjük el. A jelölő és a jelölt alkotja a jelet, például a fekete felhő, jelentheti azt, hogy vihar lesz, és azt, hogy besötétedett. A nyelvi jel a hangalakból, és a szó jelentéséből tevődik össze. Az alma szó áll a, l, m és a betűkből, és mellé a jelentése társul, tehát, hogy egy gyümölcsről beszélünk. A jeleknek különböző fajtái vannak. Egy jel lehet index, ami olyan jel, amelyben a jelölő és a jelölt között nagyon szoros kapcsolat van, érintkezésben vannak a részek (Pl.: tűz és füst). Az ikon olyan jel, amelyben a jelölő és a jelölt között képszerű viszony van, tényleges hasonlóság (Pl.: kutya és a fényképe). A harmadik fajtája a jeleknek a szimbólum, ami az a jel, amelyben a jelölő és a jelölt között kapcsolat, csak társadalmi megegyezésen alapul (Pl.: szavak). A nyelv jelekből, és szabályokból áll. A legkisebb jelentéssel bíró nyelvi jel a morféma, ami szóelemet jelent. Ezek után jönnek a lexémák, azaz a szavak, majd a szintagmák, vagyis a szószerkezetek, és a sort a mondatok zárják. Nyelvi lépcső legalján álló hangokat (fonéma) (nem soroljuk a nyelvi jelek közé) jelelemeknek nevezzük, nincs önálló jelentésük, csak jelentés megkülönböztető a szerepük, például kerek és a kerék szó közti különbség.