16. Tétel
A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés felépítései
A retorika szónoki beszéd, melyet ünnepen, nyilvánosság előtt, előadásként, felelésként mondunk el. A beszéd célja a meggyőzés, figyelemfelkeltés, rábeszélés, megnyerés. Meg kell szólítani a közönséget, hatást kell rájuk gyakorolni különböző eszközökkel, kérdésekkel és figyelni kell a reakciót. Majd a végén megköszönni a figyelmet. A szónoki beszéd megszerkesztésének menete.
Első a témaválasztás és címadás. A szövegszerkesztés első lépéseként a szöveg témáját kell végiggondolnunk, és ha szükséges, címet választunk. Az érvelő szövegnek gyakrabban adunk témamegjelölő címet, mint reklámcímet, mivel nem az a cél hogy szenzációvadász legyen. Aztán jön a vázlat elkészítése. Célszerű az anyaggyűjtés előtt vázlatot írni, hogy céltudatosabb legyen a beszédhez szükséges anyagok összegyűjtése. Az elővázlat segítségével gyűjtsük össze a beszédhez szükséges adatokat, tényeket, gondolatokat. Anyaggyűjtés (tények, statisztikai adatok, gondolatok). Az anyaggyűjtésnek különféle forrásai lehetnek. Forrásai: könyvek, nyomtatott sajtó (napilapok, folyóiratok), elektronikus média (rádió, televízió), újabb elektronikus források (Internet, CD-ROM, elektronikus könyvtár), tudományos munkák, művészeti alkotások stb. Mivel mások tapasztalatait és ismereteit a könyvekből, a folyóiratokból, a filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből, az Internetről vagy a személyes beszélgetésből ismerhetjük meg. Beszédünk akkor lesz igazán hiteles, ha a témával kapcsolatban vannak saját élményeink, ismereteink, és azt bele tudjuk szőni az előadásunkba. Az anyag elrendezésekor alakul ki a beszéd váza. Ilyenkor csoportosítjuk az összegyűjtött ismereteket, tényeket, adatokat és a beszéd nagyobb egységeihez kapcsoljuk őket. Ekkor kell kiválasztani az anyagból a fontosabb gondolatokat, ezek lesznek a beszéd tételmondatai. A tételmondatok köré rendezzük a kevésbé fontos gondolatokat, és ekkor tesszük félre a szöveg egésze szempontjából lényegtelen információkat. A tételmondatokból épül fel a szöveg végleges váza, azaz megírhatjuk a vázlatot. A vázlatban nemcsak tételmondatok szerepelhetnek, hanem kulcsszavak, fontosabb nevek, adatok is. A szöveg kidolgozásának szempontjai: Egység elve azt jelenti, hogy mellőzzük a témához nem szorosan kapcsolódó információkat, gondolatokat. Minden elhangzott mondatnak a beszéd célját kell szolgálnia. Ha több témát érintünk, akkor is legyen egyértelmű a kapcsolódás funkciója. Haladás és folyamatosság elve szerint minden kisebb-nagyobb szövegegység vigye tovább a téma kifejtését. Az egy helyben toporgás untat, a sietség érthetetlenné tesz, legyen megfelelő az ismétlés és az új gondolatok aránya, a logikai láncszemek következetes előrehaladása. A logikus elrendezés elve a témától függő időbeli, térbeli vagy ok-okozati előrehaladás. Arányos elrendezés elve azt mondja ki, hogy a szövegrészek terjedelmét, kifejtettségét a szöveg egészéhez, a kommunikáció céljához, a gondolat, a probléma súlyához igazítsuk. A fontos, hangsúlyos részek nagyobb teret, több időt kapjanak. A Teljesség, befejezettség elve szerint a szónoknak törekednie kell arra, hogy a beszéd – elhangzása után – a teljesség, lezártság, befejezettség érzetét keltse. Ne hagyjon megválaszolatlan kérdéseket. A szöveg emlékezetébe vésése után jön a szöveg előadása. A felolvasás a lehető legrosszabb formája a beszédnek. Törekedni kell a spontánnak tűnő beszédmódra, még ha előttünk van is a szöveg. A szónok nemcsak szavakkal, hanem tekintetével és testtartásával, mozdulataival is üzen. Ráhangolódik a hallgatóság hangulatára, és felméri a helyzetet ahol beszél és a hallgatósága befogadó képességét. Komolyan veszi azt, amit mond és önmagát is egyben, és természetesen a hallgatóságot is akihez beszél. Tehát hatékony szónoklat önbecsülés nélkül nincs.
Első a témaválasztás és címadás. A szövegszerkesztés első lépéseként a szöveg témáját kell végiggondolnunk, és ha szükséges, címet választunk. Az érvelő szövegnek gyakrabban adunk témamegjelölő címet, mint reklámcímet, mivel nem az a cél hogy szenzációvadász legyen. Aztán jön a vázlat elkészítése. Célszerű az anyaggyűjtés előtt vázlatot írni, hogy céltudatosabb legyen a beszédhez szükséges anyagok összegyűjtése. Az elővázlat segítségével gyűjtsük össze a beszédhez szükséges adatokat, tényeket, gondolatokat. Anyaggyűjtés (tények, statisztikai adatok, gondolatok). Az anyaggyűjtésnek különféle forrásai lehetnek. Forrásai: könyvek, nyomtatott sajtó (napilapok, folyóiratok), elektronikus média (rádió, televízió), újabb elektronikus források (Internet, CD-ROM, elektronikus könyvtár), tudományos munkák, művészeti alkotások stb. Mivel mások tapasztalatait és ismereteit a könyvekből, a folyóiratokból, a filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből, az Internetről vagy a személyes beszélgetésből ismerhetjük meg. Beszédünk akkor lesz igazán hiteles, ha a témával kapcsolatban vannak saját élményeink, ismereteink, és azt bele tudjuk szőni az előadásunkba. Az anyag elrendezésekor alakul ki a beszéd váza. Ilyenkor csoportosítjuk az összegyűjtött ismereteket, tényeket, adatokat és a beszéd nagyobb egységeihez kapcsoljuk őket. Ekkor kell kiválasztani az anyagból a fontosabb gondolatokat, ezek lesznek a beszéd tételmondatai. A tételmondatok köré rendezzük a kevésbé fontos gondolatokat, és ekkor tesszük félre a szöveg egésze szempontjából lényegtelen információkat. A tételmondatokból épül fel a szöveg végleges váza, azaz megírhatjuk a vázlatot. A vázlatban nemcsak tételmondatok szerepelhetnek, hanem kulcsszavak, fontosabb nevek, adatok is. A szöveg kidolgozásának szempontjai: Egység elve azt jelenti, hogy mellőzzük a témához nem szorosan kapcsolódó információkat, gondolatokat. Minden elhangzott mondatnak a beszéd célját kell szolgálnia. Ha több témát érintünk, akkor is legyen egyértelmű a kapcsolódás funkciója. Haladás és folyamatosság elve szerint minden kisebb-nagyobb szövegegység vigye tovább a téma kifejtését. Az egy helyben toporgás untat, a sietség érthetetlenné tesz, legyen megfelelő az ismétlés és az új gondolatok aránya, a logikai láncszemek következetes előrehaladása. A logikus elrendezés elve a témától függő időbeli, térbeli vagy ok-okozati előrehaladás. Arányos elrendezés elve azt mondja ki, hogy a szövegrészek terjedelmét, kifejtettségét a szöveg egészéhez, a kommunikáció céljához, a gondolat, a probléma súlyához igazítsuk. A fontos, hangsúlyos részek nagyobb teret, több időt kapjanak. A Teljesség, befejezettség elve szerint a szónoknak törekednie kell arra, hogy a beszéd – elhangzása után – a teljesség, lezártság, befejezettség érzetét keltse. Ne hagyjon megválaszolatlan kérdéseket. A szöveg emlékezetébe vésése után jön a szöveg előadása. A felolvasás a lehető legrosszabb formája a beszédnek. Törekedni kell a spontánnak tűnő beszédmódra, még ha előttünk van is a szöveg. A szónok nemcsak szavakkal, hanem tekintetével és testtartásával, mozdulataival is üzen. Ráhangolódik a hallgatóság hangulatára, és felméri a helyzetet ahol beszél és a hallgatósága befogadó képességét. Komolyan veszi azt, amit mond és önmagát is egyben, és természetesen a hallgatóságot is akihez beszél. Tehát hatékony szónoklat önbecsülés nélkül nincs.
No comments:
Post a Comment