Tuesday, 19 October 2010

2010 - 17. Tétel - Az érvelés beszédhelyzete és eszközei

17. Tétel
Az érvelés beszédhelyzete és eszközei
Az érvelő szövegek célja a meggyőzés, a hallgatóra vagy az olvasóra gyakorolt hatás. Általában a logikai rendre, ok-okozati kapcsolatra épülő, láncszerű szerkezetű szövegek. Az érvelő szövegek a tételmondatokban megfogalmazott állításokat bizonyítják vagy cáfolják. Az érvelés módszertanával egy ókori eredetű tudomány, a retorika foglalkozik. Az érvelő szituáció az alábbi összetevőkből áll: az érvelő, az érvelés tárgya és a hallgató. A hallgató meggyőzésének szintén három alapvető tényezőjét különítjük el: az első a szónok személyisége, és annak jelentkezése a nyelvhasználatban; a második a kifejezés szépsége és ereje, hatalma és annak formája, amely a hallgatóra gyakorolt hatás kulcsa; és végül a harmadik a tárgy, amit logikusan, érthetően rendszerbe foglal a beszéd. Az érvelés beszédhelyzete nem egyezik meg teljesen az ismert kommunikációs modellel, mert itt a beszélő szerepe sokkal fontosabb, a hallgató visszajelzései nem egyenrangúak. Álláspontunk igazságának a bizonyítása az érvekkel és a cáfolatokkal lehetséges, melyeknek több fajtája létezik. Érvekkel szükséges alátámasztani a tételt, majd az ellentétes álláspont megdöntése érdekében cáfolni kell az elhangzott (vagy elképzelt) ellenérveket. Az érvelés csak akkor teljes értékű, ha a világos okfejtéssel bemutatjuk, hogy a bizonyítékok, hogyan támasztják alá tételmondatunk érvényességét. Az érvelő szöveg részei a bevezetés, elbeszélés, részletezés, bizonyítás, cáfolás, befejezés. A bevezetésben fontos a jóindulat megszerzése, az olvasó figyelmének felkeltése a téma iránt. A téma megjelölés is itt kap helyet, vázolható a dolgozat szerkezete. Az elbeszélés tartalmazza a fő gondolatot, és ezt célzatosan ismertetjük. Ekkor fogalmazzuk meg azt a tételt, amelyet később részletezni és bizonyítani fogunk. Rövidnek, tömörnek, világosnak és tárgyilagosnak kell lennie. A részletezésben az elbeszélésben megfogalmazott tételt fejtjük ki bővebben és itt határozzuk meg a tételben szereplő fogalmakat. Példákat hozhatunk fel, hosszabb kitérők is belekerülhetnek, például egy személyes élmény vagy történet elmesélése. A bizonyítás az érvelő szöveg legfontosabb része. Ekkor kerül sor saját álláspontunk igazságának bizonyítására, ekkor hozzuk fel az érveket. Ezek után jön a cáfolás, mert az érveléshez az is hozzátartozik, hogy a velünk ellentétes véleményt megcáfoljuk. A befejezés az érzelmekre próbál hatni. Megismételjük a fő gondolatokat, összegzünk, majd hogy a befejezés hatásos legyen, fogalmazzunk meg egy kérdést vagy szólítsuk meg a hallgatóságot. 

No comments:

Post a Comment

Post a Comment