Tuesday 19 October 2010

2010 - 18. Tétel - A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése - az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk

18. Tétel
A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk


A szöveget úgy alakítjuk, hogy a kommunikációs céloknak megfeleljenek, ebben segítenek az alakzatok. Átalakíthatunk hangsort, szóalakot, mondatformát vagy szövegrészletet. Különböző alakzatok vannak. Hang-, szó-, mondat-, gondolatalakzat. Már az ókori retorikában is tanították őket, ezek a szónoki beszéd legfontosabb hatáskeltő eszközei. Célja, hogy a szöveg nagyobb kifejezőerőt kapjon. Az egyik legfontosabb alakzat, a hangok megkettőzése, vagyis az ismétlés. Alliteráció, vagyis a hangismétlés a sorvégi hangzók, vagy szótagok összecsengése. A szóismétlés a szavak megkettőzését jelenti. Amikor a szavak tövét ismételjük, azt nevezzük szótőismétlésnek, és van, amikor egész szókapcsolatokat ismételünk meg, ez a refrén. Az értelmi és érzelmi nyomatékosítás kedvéért állítunk szembe különböző jelentésű szavakat, kifejezéseket, tagmondatokat, mondatokat vagy szövegrészeket, tehát ellentétet alkotunk: „Áldjon vagy verjen a sors keze / Itt élned, halnod kell” Oximoronban kizáró ellentét van a jelző és a jelzett szó között, míg a paradoxon a végtelenségig fokozott ellentétet jelent. A mondandó erősítését, a sokoldalú megvilágítást szolgálja, ha azonos mondatrészi szerepben lévő, de nem rokon értelmű szavakat sorolunk fel. A részletezés a felsorolással rokon, sokszor nehéz is őket megkülönböztetni. A részletezés aprólékos kibontása a mondandónak, segíti a fogalomtisztázást. A halmozás azonos szófajú és mondatrészi szerepű, általában rokon értelmű szavak együttes megnevezése. Célja: az érzelmi elragadottság. A fokozásban egy tartalmi és hangulati skála sorrendjében sorolunk fel rokon értelmű szavakat. Az érzelmi hatás kedvéért felnagyítja, vagy éppen lekicsinyíti a jelenségeket a fokozás. Sok költő használja ezt műveiben. Az irónia a túlzással rokon, a nevetségesség forrása ez. A látszólagos magasztalás mögött elítélés, elmarasztalás bújik meg, melyet a szövegkörnyezet leplez le. A túlzás másik rokona a gúny. A végtelenségig felnagyítja egy jelenség negatív vonásait. 

No comments:

Post a Comment