2010 - 20. Tétel - A képszerűség stíluseszközei és hatásai - képek, képrendszerek felismerése és értelmezése

20. Tétel

A képszerűség stíluseszközei és hatásai;

képek, képrendszerek felismerése és értelmezése

A szóképek (idegen szóval trópusok) egy része névátvitellel (metafora), másik részük névcserével keletkezik (metonímia). A metafora a leggyakrabban előforduló szókép, két fogalom azonosítása valamilyen hasonlóság alapján. Annál nagyobb a metafora ereje, minél távolibb dolgokat kapcsol össze. Van teljes, és csonka metafora. Megkülönbözetünk még főnévi, melléknévi (melléknévi igenévi) és igei metaforákat is. A megszemélyesítés a metaforával rokon, ugyancsak hasonlóságon alapul. Élettelen dolgokat élő tulajdonsággal ruház fel, megeleveníti a természeti jelenségeket, a tárgyakat, a fogalmakat. Különféle érzékszervi benyomásokat kapcsol össze egy képben a szinesztézia, amit a francia művészek használták előszeretettel (szimbolisták). Az allegória egy olyan metafora vagy megszemélyesítés, mely egy hosszabb szakaszon vonul végig vagy egy egész versen. Ehhez hasonló a szimbólum, de ez homályosabb szókép az allegóriánál vagy a metaforánál. Egymástól nagyon távol lévő dolgokat köt össze. A szimbólum valamely gondolat, eszme, érzelem jelképe (szimbolizmus). Metonímia az, ha két fogalom között ok-okozati, térbeli esetleg időbeli vagy rész-egész kapcsolat van. A metonímia egyik fajtája a szinekdoché, ami a rész-egész kapcsolatra épül. Amikor a rész megnevezése jelöli az egész fogalmat, az a szinekdoché. A hasonlat nem szókép, hanem alakzat, de a szerepe megegyezik a szóképekével. A képszerűséggel próbál szemléltetni. A hasonlat két dolgot valamilyen közös tulajdonság alapján hasonlít össze, általában a „mint” szócska vagy a „-ként” végződés az ismertető jele. A körülírás használatos mind az irodalomban, mind a köznyelvben, a fogalom közvetlen megnevezése helyett valamilyen jellemző jegy kiemelésével sejtetjük az elhallgatott fogalmat. Szépítő kifejezésről akkor beszélünk, ha valamilyen fogalmat tapintattal, szeméremből vagy illemből nem mondunk ki, akkor egy szebb kifejezést használunk helyette, például meghal → eltávozik, elmegy, elalszik örökre. Ha a szóképek és az alakzatok egymásba kapcsolódnak, összefonódnak a szövegben, összetett kép, idegen szóval komplex kép születik.