9. Tétel
Radnóti Miklós eklógái
Radnóti Miklós 1909-ben, Budapesten született egy értelmiségi zsidó polgári családban. Születésének ára édesanyjának és ikertestvérének életébe került, 12 éves volt, mikor édesapját is elveszítette. Kereskedelmet tanult, majd Csehszlovákiában ipari főiskolára járt. 1930ban visszatért Magyarországra és a szegedi egyetemen folytatta tanulmányait, ekkor kapcsolódott be az irodalmi (művész) életbe. Itt doktorál francia szakon, de állást nem kap. Egyre komolyodtak a zsidó-törvények, és Radnótiban is egyre erősödött az üldözöttség érzése. Budapestre visszatérve fordításokból élt és 1935-ben házasságot kötött Gyarmati Fannival. 1940-től munkaszolgálatokra hívták be, 1944-ben pedig már a jugoszláviai Bor környékére szállították a Heidenau Lágerbe, mikor a tábort felszámolták, a foglyokat erőltetett menetben nyugatra irányították. Radnóti Győr környékén (Abda községben) golyó által életét vesztette. Radnóti költészetének egyik legjelentősebb műfaja az ecloga. Mikor a költő Budapesten fordításokból élt, felkérést kapott Vergilius IX. eclogájának fordítására, Vergilius, római költő, az egyik legjelesebb képviselője az eclogának világirodalmunkban, ő maga a görög Theokritosz idilli hangulatot és tökéletes világot bemutató verseit fejlesztette tovább. Az eclogáiban megjelenő pásztorok párbeszédeket folytatnak hexameteres verselésben közéletről és politikáról. Radnóti ennél a munkánál fordította figyelmét az antik kultúra felé, és saját műveiben már új-klasszicista vonások kezdtek megjelenni. Radnóti a klasszikus eclogák harmóniáját és idilljét akarta megragadni, hiszen egy félelmekkel és veszélyekkel teli világban/korszakban élt. 1938 és 44 között írta meg 8 eclogáját, melyekhez előhangot is írt (Száll a tavasz), ezeket együtt eclogaciklusnak nevezzük. Radnóti eclogái szintén hexameteres verselésűek, jellemző rájuk a párbeszédes jelleg, habár több esetben ez csak formailag érvényesül, mivel a versek tartalmi szempontjából a költő egy önmagával történő belső viaskodást ír meg, ily módon megjelenik műveiben a ’kettős én’. Ez a kettősség megjelenik a versek képeiben is: a természet harmóniáját Radnóti kora tragikus képeivel kapcsolja össze (pl. spanyol polgárháború, I. ecloga). Radnóti ezt a műfajt találta alkalmasnak arra, hogy kifejezze mély boldogság és biztonságvágyát, és a rideg kegyetlen valóság közötti kontrasztot. Számozásuk alapján arra következtethetünk, hogy Radnóti 8 eclogát írt, de a hatodik hiányzik (eltünt v nem készült el). Valószínüleg Vergilius nyomán - tíz eklogából álló versciklust tervezett, ezt azonban korai halála nem tette lehetővé.
I. ecloga:
a dialógus tárgya, a háború és a költészet
- mottó: latin - Vergilius („Mihelyt a jog és jogtalanság összekeveredik, háború lepi el a földet és a bűnök sokasága.) -> háborúellenes költészet
- verselés: hexameter
- tartalmilag a költő önmagával viaskodik
- párbeszédes forma: pásztor – költő (költő énje kérdez és válaszol, töpreng és kínlódik – mi lesz a költő sorsa ebben a zűrös világban?)
- formailag ez áll a legközelebb a klasszikus eclogához
- kezdés
o természeti képek –idill- rigódal, ébredő természet, -boldogság, nyugalom
o az áprilisi szeszélyességet mutatja be a költő (hamis tavasz ez, bolond április – kiábrándultság, becsapottság) – a kegyetlenség sejtése - félelem
- középső egység: („Miért vagy olyan szomorú” –tól)
o A költő érzelmei jelennek meg, undorodik ettől a szörnyű világtól
o Radnóti részletesen szól a korabeli történelmi eseményekről
§ Spanyol polgárháború – vérengzés- hontalanság – állatok riadtan menekülnek (kicsit apokaliptikus)
§ a polgárháború vezetőjének halála a költők - s egyúttal Radnóti - pusztulásának előképe - Frederico Garcia Lolca olasz költő halála
o Ebben a világban az igazi értékek elvesztik jelentőségüket, eltorzul az értékrend
o József Attila halála – személyes kapcs.
- Záró sorok: („Hát te hogy élsz”)
o A tölgyfa-hasonlattal fejezi ki a költő saját léthelyzetét a világban (halálraítéltség tudatában is a halál pillanatáig új levelet hajtó, erős tölgyként kell élnie)
o A költő legfontosabb feladata az alkotás
o A befejező sorokkal a költő vágyaira utal: Nyugalmas, idillikus világban szeretne élni, legfőbb feladata a küzdelem a bűn és a gonoszság ellen (egyfajta keret, idillben a borzalmak)
Végül a hexameter tiszta lüktetése mellett az alliteráció és a mély s a magas magánhangzók szabályos váltakozása, ritmusa adja meg az érzés teljességét.
o
II. ecloga:
- 1941-ben írja
- az akkori Jugoszlávia elleni támadás hatására született a vers
- párbeszédes forma: költő – repülő
- tipikus ellentét: A költő szavaiban a békevágy, míg a repülőgép pilóta szavaiban a háború, a pusztulás jelenik meg, hisz ő csak parancsot teljesít
III. ecloga:
- a költő feladja a párbeszédes formát
- személyes vallomásban fejezi ki vágyait
- ifjúságának idilli emlékei között keres menedéket
IV. ecloga:
- Tajtékos ég úgynevezett posztumusz kötetében jelenik meg
- Téma: szenvedélyes szabadságvágy
- Forma
o A költő és a hang párbeszéde, de már a nevekkel is a költő kettős énjére utal
o Belső vita jelenik meg a versben
- 3 kérdés és 3 válasz alkotja a vers gondolatmenetét
o 1. kérdés:
Miért született erre a világra? Miért ő maradt életben? Születési körülményeire utal a költő.
o 1. válasz:
A hang bátorítja a költőt. Sokféle betegség ellenére életben maradt, tehát feladata van ebben a világban.
o 2. kérdés:
Miért él, ha nem lehet szabad?
o 2. válasz:
A hang válaszában vigasztalja a költőt. A természet idilli világában keressen menedéket. A hang válaszában idilli képek sorozata jelenik meg
o 3. kérdés:
A rab világban teljesen lehetetlenné válik az élet. Hogyan lehet ezt az életet elviselni? Egyetlen lehetőség marad: a halál. Ez jelentheti az igazi szabadulást. Párhuzam jelenik meg a versben az érett gyümölcsök és a költős sorsa között.
o 3. válasz:
A záró sorokban a költő feladatát jelöli meg a hang. Önmegszólító a vers ezen része. A költő verseiben tiltakozzon a világban eláradt gonoszság ellen.
V. ecloga:
- Barátjának, Bálint Györgynek állít emléket, aki mint munkaszolgálatos tűnt el az ukrajnai hómezőkben
- A bizonytalanság és a fájdalom kettőssége jellemző
VI. ecloga:
- Ilyen verscím nem létezik Radnóti ecloga-ciklusában
o oka: Vagy elkallódott, vagy pedig a Töredék című versével azonos az ecloga. Ez a verse befejezetlenül maradt, hisz ekkor vonult be utoljára munkaszolgálatra, s a vers címét az utókor adta.
- téma:
A kor bűneinek aljasságának részletes bemutatása
- anaforás szerkesztés
- 1. vsz.:
o az ember parancsra mindenre képes, ha kell, öl
- 2. vsz.:
o besúgás, árulás és rablás korában élt a költő
- 3. vsz.:
o szürreális képek
o az ember elaljasodását mutatja be
o nem mondhatták ki az igazságot
- 4. vsz.:
o tetőpont
o ebben a világban nem érdemes élni, nem érdemes gyermeket szülni
o többen öngyilkosok lesznek
- 5. vsz.:
o a költő feladatát mutatja be
o csak hallgat és várja a változást
o biblikus kép: Átkot mond a világra Ézsaiás próféta alakjában
VII. ecloga:
- forma: megszűnik a párbeszéd
- tartalmi szempontból a fogolytáborban lévő költő feleségével, Fannival beszélget
- a vers beszámolólevél kedvesének a táborról, ezért úgynevezett lágervers is egyben
- verselés: hexameter
- hangvétel: elégikus
- a versben kettőség vonul végig
o Bemutatja a költő a fogolytábor világát, tárgyias részletezéssel szól a foglyok életmódjáról, számukra egyetlen lehetőség marad: az álom világába menekülni. A költő is ezt teszi, az emlékekben keres menedéket, így kerül ellentétbe az otthoni idillikus világ, a múlt képei és a félelmetes pusztító valóság, a jelen világa
- A vers középső egységében („Ékezetek nélkül…”) aprólékosan bemutatja a foglyok kiszolgáltatott helyzetét. Rendkívül megalázottan kell élniük, hisz szinte az elemi létfeltételeket sem biztosítják számukra.
- Zárás: A költő fájdalmas vágyakozása jelenik meg a záró-sorokban. A múlt világa utána az otthon és a feleség hiányával zárul a vers.
VIII. ecloga:
- munkatáborban született
- lágervers
- A költő kemény hangon bírálja a korabeli helyzetet, vádaskodik az emberhez méltatlan körülmények miatt.
No comments:
Post a Comment