Tuesday 19 October 2010

2010 - 15. Tétel - A Római költészet

15. Tétel
A római költészet


A római irodalom nyelve latin, csak latin nyelben fejlődött ki jelentős irodalom. Késéssel indult meg a latinok társadalmi és kulturális fejlődése. Kr. e. 2. században Hellász és Kis-Ázsia ellen szerveztek hódító hadjáratokat. Ezeknek a háborúknak a során kerültek a rómaiak még szorosabb kapcsolatba  görög kultúrával. Ettől századtól kezdve hódított a görög kultúra – hellenizmus - görög kultúra nagya irányú beáramlása. A rómaiak természetesnek tartották, hogy irodalomban és képzôművészetben a görögöket tekintették példaképüknek (az "eredetiségnek" a mai fogalma még nem létezett. A római költök a nagy görög klasszikusoktól nyertek ugyan ösztönzô ihletést (azóta elveszett műveiket még teljes egészében ismerhették), de amit tôlük kaptak, azt magasabb szinten teremtették újjá - rányomva saját művészi zsenialitásuk letörölhetetlen bélyegét. Saját klasszikus hagyományán kívül a görög kultúrának is közvetítôjévé vált. I. századi híres római költő volt Catullus. Az egyéni érzéseket közvetlenül kifejezô lírai költészet a polgárháborúk idôszakában született meg.  "új költôk" (neoterikusok) rendszerrel szemben - Egyéni vágyaikat, gyűlöletüket, bánatukat énekelték meg, s addig ismeretlen műfajokat, versmértékeket, kifejezési formákat igyekeztek meghonosítani a római költészetben. Catullus az egyetlen neoterikus költô, akinek életműve csaknem teljes egészében fennmaradt, Nem törôdött a politikával, Csupán élni, szórakozni, szeretni akart, közvetlen közlésmód. Életének legnagyobb, meghatározó élménye a Lesbia-szerelem volt (egy férjes asszony). (előd: Szapphó élete és költészete) Éljünk, Lesbia című költeménye a hedonizmust mutatja be. A szerelem jelentette számára az élet legfőbb értelmét, az ő szemében az élet azonos a szerelemmel (1-3. sor). Az élet azonban rövid ragyogás, utána örök éjszaka következik: az ember napja, ha egyszer lebukott, nem kel fel újra (4-6. sor). A számneves túlzások, az „ezer” és a „száz” szavak kapkodó halmozásai fejezik ki ezt az életérzést (7-9. sor) (indokot - türelmetlen mohósággal kell kihasználni az alkalom nyújtotta lehetôségeket). Az utolsó négy verssor a feszültség izgalmának feloldását jelentheti. Gyűlölök és szeretek epigrammájának eredeti latin változatában nyolc ige van, és nincs egyetlen főnév sem. A vers csupa mozgás, nyugtalanság: az ellentétes érzelmek küzdelmének színtere a lélek világa, féktelen gyűlölet és a lángoló szerelem ellentétei közt hányódó, a tehetetlenül vergôdô, kiszolgáltatott lelkiállapot csattanós kifejezése Gyűlölök és szeretek. A másik híres költő Vergilius, aki eklógákat írt. A műfaj megteremtôje -Vergilius mintaképe- a szicíliai születésű görög Theokritosz (Hexameterekben írt és párbeszédes formájú verseiben a pásztorok a természet meghitt közelségében élnek: nyájukat ôrzik, beszélgetnek, dalolnak, szerelmeskednek). Vergilius a nyilvánosság elé pásztori költeményeivel lépett. Kr. e. 37-ben adta ki válogatott bukolikáit Eclogae (szemelvények, válogatott versek) címmel, ez a gyűjtemény tíz, gondosan elrendezett hexameteres költeményből áll. A görög bukolosz ("marhapásztor") szó alapján nevezzük a pásztorköltészetet bukolikus költészetnek, bukolikának. Késôbb a vergiliusi cím (Eclogae) nyomán ezt a műfajt ekloga névvel is illették. Idillnek nevezett költeményeiben pásztorokat, földműveseket szerepeltetett, Eklogáiban fontos szerepet játszik a politika. Leghíresebb a IV. ecloga. Pax Romana - Ezt a kort szokás a római irodalom aranykorának nevezni. E korszak legkiválóbb epikusa. Párhuzam figyelhető meg élete és művei között, földbirtok elvesztése (polgárháborúban) és a föld visszanyerése. A IV. ecloga tele van olyan motívumokkal, amelyek elősegítették, hogy a keresztény egyházatyák később a IV. eclogában Krisztus születését megjövendölő proféciát lássanak. Ilyen motívumok pl. „már megtérhet a Szűz”; „már új sarjat küld a magasból a földre az ég is” ; a most születő gyermekkel beköszönt az aranykor „isteni szent gyermek, nagy magzata Jupiternek” ; „ujjong a világ a jövendő korszak elébe”. Vergilius nem jövendölhette meg Jézus Krisztus eljövetelét a vers megírásának idején. Az ekloga aranykort köszöntő örömujjongása a brundisiumi béke megkötésével állhat kapcsolatban. A „Szűz” visszatérésr a Szűz csillagképet jelenti, mely éppen a brundisiumi béke idején ragyogott. Érdekesség, hogy Dante kisérője a poklon keresztül Vergilius – „általad lettem keresztény”, írta Dante. Horatius az Augustus-kor legnagyobb lírikusa. Alacsony sorból származott; apja felszabadított rabszolga volt, de fiát gondos nevelésben részesítette. Előrejutását hátrányosabb helyzetéből büszkén viselte. Athénban a polgárháború kitörésekor a köztársaságért harcoló Brutus seregéhez csatlakozott, s részt vett a philippi ütközetben (i. e. 42.). Apja földjét ugyanúgy elkobozták, mint Vergiliusét, a veterán katonák számára. Vergilius barátjavolt. Végül Agusztus pártjára ált. Horatius legérettebb alkotásai a carmenek vagy ódák voltak. A görög lírikusok versformáit ültette át latin nyelvre (könnyű szerrel). Az aiol dalt ő honosította meg Itáliában (görög könnyedből latin életbölcsességet farag) – virtuóz. Szerkesztőkézsége a tökéleteségig emelkedett. Verseinek témája az érzékeny, de józan ember egyensúlyra és harmóniára való törekvéseit tükrözik költeményei. Nagymértékű eszmei, tartalmi, hangnembeli, formai változatosság jellemzi, de megtartja a görög lírában kialakult dalformákat. Műveiben: "arany középút" (aurea mediocritas - mediokritász) okos bölcsessége: a végletektôl (vágyak, érzelmek, szenvedélyek túlzásaitól stb.) való tartózkodás, az egyszerű, természetes élet szeretete. Felcsendül carmenjeiben a lélek nyugalmának vágya, az élet háborítatlan, de mértéktartó élvezésének eszménye, a rohanó idô és az ember boldogságigényének ellentéte, a megöregedéstôl, az elmúlástól való szorongás fájdalma. De az ún. "római ódák" (III. könyv 1-6.) a hazafiasság, a sziklaszilárd római jellem s a jámbor vallásosság dicséretét zengik - Augustus szellemében. Kiemelkedő művei például a Thaliarchushoz, és a Licinius Murenához.

No comments:

Post a Comment